Kiss in the moonlight (the end)

Fél  órával hamarabb felébredtem reggel, szóval az ébresztőnek esélye se volt.Kiültem a tetőre,jókor,1.osztályú helyről nézhettem a napfelkeltét.Nem olyan volt mint a mesékben,narancssárga életed adó és szép.Semmi extrát nem láttam benne.Az utca még teljesen kihalt volt,de csak pár óra és a morcos bácsi lassan elbiciklizik,a néni unszolja a gyerekét,hogy jöjjön már és ne bogarakat gyütsön na meg ott fogok sétálni én is valami jó zenéval a sarkamban.Mindenki aludt,olyan csöndes volt minden hogy fájt hallgatni.Uhh ma megyek arra a cigis hacacáréra.De minek?Ajj..nem hiszem el.Biztos tele lesz vén ...-kal és megrögzött cigisekkel.És én innen nagyon ki fogok lógni.Ahelyett hogy mással foglalkoznék feleslegesen fogom pararloni az időmet.Viszont nincs értelme könyörögni,mégis milyen férfi könyörög?Még a tartásom is odalenne.Na tudjátok mikor.Soha....
Iskola.Vontatott napok és nem történik semmi.Nem is tudom egyátalán történt-e eddig valami az életemben.Legalábbis olyan vmi ami fontos lenne.Összetörték már a szivem,majdnem meghaltam már autóbalesetben,majdnem belefulladtam a vízbe(ettől azóta is rettegek).Osztogattam már szórólapot,feküdtem már diszkó előtt piásan...de ezek mind semmit se számítanak.A hosszas történelem órák,a lehetlen fizika szenvedések és öröm sincs a napban.