A fekete ruhás férfi nyugtalanul tette kezét a nagy réz kilincsre.Nagy levegőt vett és lenyomta.Egy kis helyiségbe lépett,rögötön szembetalálta magát a színpaddal,az folyósó lejáron közeledett felé, majd leűlt az 1.sor szélére bal oldalt.Teli volt kétségekkel,pontosan nem is tudta mit keres itt.A sötét előadóterem egyetlen fényforrása,a hatalmas vászon feszesen várakozott a művészekre,kik addig a piros lámpa mögött állva cigiztek és beszélgettek.A féfi körülnézett:a nézőtér soraiban még senki sem űlt rajta kívül,pedig már csak pár perc volt hátra a kezdésig.A feketeség szinte párolgott a hűvös levegőben,azonban a mennyezeten hírtelen kigyúltak az apró csillagokat jelképező lámpák.Az egész helyzet misztikussá vált.Az előadás elkezdődött.A színpadon az eddig csak haláványan világító piros fény fölerősödött és kilépett elé egy magas vékony nő.Alakja tökéletes volt,hosszú haja cpfba kötve veregette hátát.Árnyéka szemtelenül játszott a vásznon.Intett a hatalmas férfinak,majd suttogó hangot hallatott:
-Most!
