Telnek a napok.Reggeli fáradt ébredés,az az elégedetlen mosoly a tükörből,megnyúzott arc.A reggeli teám,a tiszta ruhák illata.A rohanás,a meg nem álló élet.A rendszer.Ebben élünk.De mi lenne ha kedvünk szerint tudnánk változtani?Csak egy kicsit többet kapnák,egy kicsit kevesebbet adnánk.Egy órával több pihenés,1 órával kevesebb rohanás.Egy nap nem 24, inkább 25 óra.+1 Vasárnap,1 kicsit több megértés.Hülyeségek,fáradtság,változás.Tanulás,vizsga,mozgás.Zene,film,mozi,lazítás.Ők,mi,én.Buli,pia,pipa,mentol, minden ami kell.Ismerősök ismeretlenek.Utazás,kilátás,séta,a kihaltság és a tömeg.
Elvesztem.Azt tudom ki vagyok,tudom mit akarok.Már csak az a nagy kérdés hogy,hogy érem el.Sokszor érzem úgy hogy itt vannak velem.De vannak olyan pillanatok amikor csak magamra számíthatok.És ezért jó hogy néha úgy érzem vagyok én és én.Én,a bizonytalan és én a határozott.Én,a gyenge,én az erős.Én az okos,én a hülye.A megfontolt és az önfejű.

Mindennek két oldala van.Lehet nekem is.De általába mindig legjobbra törekszünk.És ez rohadtuk fárasztó.Kevesen látják mind a két oldalunkat és amikor találkoznaki a roszabbikkal kicsit megijednek.Te ilyen vagy?Te vagy a barátom?Várj,ki is vagy te?Lehet h nem ismerlek?Miért nem mondtad ezt meg azt?Uhh...ki vagy te?

Lehet ismerős a helyzet.Hát furi.Nem tudok mindig az lenni aki szeretnék.

Sétálok egyedül az utcán és követ a másik felem.A gyenge,félős,minden bajt átélő,hirtelen haragú,veszekedős,üvöltős,ideges, fáradt én.És néha lecsap rám.Nagy fekete kabátban,izzó fekete szemmel.Csak megállít és néz,a vállamon van a keze és csak annyit mond:EZ IS TE VAGY.És én néha nem tudok neki ellenállni,leküzdeni.Mert néha ő az erősebb.